Kirándultunk a Királyréti kilátóhoz, ahol Belső út aspektuskártyákkal indítottuk a túrát, rögtönöztünk, ki mit visz fel, és mit hozott vissza a Körbe.

Az önmagukról készült rajzokon jót derültünk, és fantasztikus megéléseket hoztak a leírások – milyen szín lennél, milyen állat, mi lenne az indián neved? Pedig, látszólag ezeknek nincs nagy jelentősége. De igen! Ezek alapján megismerkedtünk a bennünk élő „állattal” az Állatos kártyák szépen leírták az aktuális aspektusunkat.

Szalay Ádám – Életkerek-ét felhasználva ráláttunk arra, melyik az az életterületünk, amely leginkább húzó, és melyik, az, ami kevésbé, hogyan tudjuk átcsoportosítani az erőforrásainkat, hogy kiegyensúlyozzuk a haladást a mindennapokban.

Az is váratlan programváltozás része volt, hogy közösen megnéztük a Könyvklub második részét. Csodás tájakat láttunk és jókat derültünk a négy „idősödő” hölgy kalandozásain. A film egy életre szóló barátságot mutat be, többek között azt is, hogy a barátok azért is vannak, hogy szembesítsenek bennünket a hibáinkkal, ballépéseinkkel, és mellettünk legyenek jóban, rosszban. Persze megadtuk a módját a mozizásnak, kis pattogatott kukoricával.

Szombaton reggel az elmaradhatatlan Nagymarosi termelői piacra vitt az utunk, majd reggeli után neki láttunk a Családunk és önmagunk helye a családban feltérképezésének. Kiteszteltem a párokat, és óriási élmény volt látni, ahogyan a lányok belevetették magukat a közös munkába. Komolyan véve a feladatot, nagyon szép felismerések születtek, amelyet meg is beszéltünk a csoport többi tagjával közösen.

Ezt követte a Látszat és valóság munka, amelyben folytattuk az előző témát, továbbra is párokban dolgozva. A feladatlapok feldolgozását Bach esszenciákkal oldottuk fel, majd vacsora után következett a Jövőkép megalkotása Divinációs kártyákkal. Itt azért már nagyon fáradtak voltunk, úgyhogy könnyekig „hatódva” folyt a munka, óriási nevetésekben törtek felszínre a ki tudja mióta elfojtott érzések. Oldódásként különféle hangszereket szólaltattunk meg, igazi örömzenélés volt, ami annyira jól sikerült, hogy sajnáltuk, hogy nem készítettünk róla hangfelvételt.

Az utolsó napot reggeli tornával, a szokásos reggeli közbeni versolvasással kezdtük, amelyet a Jövőkép összefoglalása követett. Ezután egy csodálatos meditáció vezetett végig bennünket a Fény folyóján, majd az Újjászületés meditációban megtapasztalhattuk a születésünk élményét.